kis lépések nagylábon
kia ora!
Sablon köszönőszöveg pipa, csapjunk hát bele. Egy hete ilyenkor Frankfurtban vártunk az átszállásra, megpróbálom összeszedni, hogy eddig mizu.
Az út ide viszonylag problémamentesre sikeredett. A china airlinesnak szar a gintonikja de egész jó a filmfelhozatala és fogkefe meg szemfedő mellé kaptunk papucsot is. Amikor megérkeztünk Taipeibe, rájöttem, hogy mit nem hoztam. Rövidnadrágot a kézipoggyászban. 35 fok, 90% pára. A pólóimat vetésforgóban cseréltem. Míg Aucklandben 5 napig nem azt sem tudtuk, hogy néz ki a jó öreg kápé addig Taipeiben még a mekiben sem lehet kártyával fizetni. A város a maga kettősségével elég érdekes. A "tipikus" ázsiai zsúfolt nyüzsi mellett van egy hipermodern diktatúra hangulata. Eni töltött fel képeket facebookra, ha esetleg valaki nem tudna ráguglizni, hogy hogy néz ki. Ja igen a reptéren reggel és este is zuhanyoztunk, az nagyon jó volt. Snitt, következő gépen Brisbane-ig mindenki mélyen alszik, leszállunk a gépről, sokadik security csekk majd vissza. Aucklandben izgulás, hogy nem maradt-e fű valamelyik táskában vagy ami még ennél is rosszabb lenne, alma. Suki sátra (én fogom használni, velem is utazott) gyorsan elmegy a laborba, majd amikor visszakapjuk akkor örömködés, újabb kör junk food majd transzfer és irány Angela hippitanyája.
A szállás tök menő, az állunk napokig a földön, ez itt tényleg a mennyország. Az első napokban lényegében csak a kötelező köröket futjuk egy plázában.